Keltető

Mező

Minden, ami marketingkutatás, piackutatás, közvélemény kutatás, online kutatás, személyes és telefonos adatfelvétel.

Marketing és kutatás mindenkinek: piackutatóknak, marketingeseknek, tanároknak és diákoknak egyaránt hírek, elemzések, marketingadatok és videók egy helyen összegyűjtve.

Konferencia: PR nap 2 nap múlva

2008.11.25. 15:00 :: Field Castro

PR nap: Hatékonyságnövelés digitális megoldásokkal címen a Kreatív szervezésében, Szigeti Péter moderálásával. A szervezők elsősorban vállalati pr-eseknek, ügynökségi pr-eseknek, újságíróknak, kommunikációs szakembereknek ajánlja a konferenciát, amely 2008 november 27.-én a WAX Kultúrgyárban lesz.

Tervezett program

08.15 Regisztráció
09.15 Megnyitó
  • Vándor Ágnes, Kreatív-csoport divízióvezető
09.20 Pr in the 21st Century
How Technology Changes The Way We Communicate
09.40 Social Media Revolution
  • Richard Stacy, Publicis Consultant London, közösségi média szakértő (Egyesült Királyság)
10.00 Kávészünet
10.30 Navigating the 2.0. Landscape
  • Jo Stapleton, FD Kinesis, Partner, program management (Egyesült Államok)
10.50 PR: 0.0 – Végre vissza az alapokhoz!
11.10 Exkluzív felmérés a hazai pr-szakma digitális felkészültségéről
  • Jakab Áron, Bell Research
11.40 Online mozgóképes tartalmak a pr szolgálatában
12.00 Ebédszünet / PR Rapid Randi kezdete
13.30 The new power of consumers on the web
  • Paolo Guadagni, a Hill & Knowlton csoport digitális pr igazgatója (Olaszország)
13.50 Hogyan érdemes vállalati blogot csinálni
Kerekasztal-beszélgetés
Tervezett résztvevők:
  • Ziegler Gábor (Index)
  • Sándor Szabolcs (LWP Kommunikáció)
  • Soós Gergely (Neo Interactive)
  • Bátorfi Zsolt (Microsoft)
Moderátor: Csuday Gábor (Kreatív)
14.30 Kávészünet
15.00 Online PR – belépési korlát?
Miért nem használják ki az online pr lehetőségeit a cégek Magyarországon?
15.20 PR-hatékonyságmérés a digitális korban
Kerekasztal-beszélgetés
Tervezett résztvevők:
  • Kertész Péter (MMD)
  • Iglódi Csaba (Netaktív)
  • Szűcs Ervin (Weber Shandwick)
  • Pöltl Ákos (New Zeus)
  • Heiszler Ákos (Coca-Cola)
Moderátor: Lakos Nóra (Kreatív)
16.00 PR Rapid Randi eredményhirdetés
16.30 Konferenciazárás
 
A konferencia moderátora: Szigeti Péter, a Kreatív főszerkesztője

 

További részletek itt!

Piackutató cégeknek sem ártana egy kis tanulás, hogy jobb minőségben jelenhessenek meg a közvélemény előtt és a kiadott sajtóközlemények hitelesebbeké válhassanak.

Szólj hozzá!

Címkék: marketing konferencia

Piackutatások helyett szövegbányászat?

2008.11.25. 01:01 :: Field Castro

 

A terminal.hu hírei között találtam egy érdekes írást arról, hogy "a szövegbányász szoftverek alkalmasint hasznosabb információkat hoznak felszínre a vállalatok számára, mint a direkt piackutatások."

 

Szerencsére erről szó sincsen. A szövegbányász szoftverek által kiadott eredmények kiegészítik, mélyíthetik, de nem helyettesíthetik a hagyományos direkt kutatási módszereket. Azonban mint az etnográfiai jegyzetemben is írtam, a piackutatóknak a hagyományos nehézfegyverzetük mellé egyre több kiegészítő módszert is alkalmazniuk kell azért, hogy megvalósuljon a "consumer insight", hogy ne csak a fogyasztókat lássuk, hanem a fogyasztók szemével lássunk.
 
Az internet, mint médium az adatok igazi tárházát kínálja - a szövegbányász szoftverek segítségével - a kutatók és megrendelőik számára. A kutató számára, aki nélkül a szoftver csak egy kalap 0101100.
 
Az adatbányász szoftver egy buta, tudatlan rendszer, amelyet a piackutató szakember tanít meg feladatára. A szoftver nem tudja kiválasztani az elemzési egységet, nem tudja az elvont fogalmakat meghatározni (konceptualizálni), nem tudja a konkrét eljárásokat meghatározni (operacionalizálni), nem tudja egyes szavakat értelmezni, csoportosítani, értékelni stb… A szoftver megkönnyíti a munkát, nélküle nem lehetne feldolgozni ezt a rengeteg információt, amelyet azonban a kutatóknak kell csoportosítania, értelmeznie és a következtetések levonása után prezentálnia a megrendelőnek. 
 
Ezek a szoftverek hasznos segítői a kutatóknak, azonban semmiképpen sem kiváltói a hagyományos kvantitatív és kvalitatív piackutatási módszereknek. Aki ezt gondolja, az nem ismeri a különböző piackutatási módszerek jellemzőit, előnyeit, hátrányait. Aki ezt gondolja, az nem is piackutató.

Szólj hozzá!

Címkék: piackutatás szövegbányászat

Kommentár nélkül: videó

2008.11.24. 19:06 :: Field Castro

Market Research and Knowing the Customer

Szólj hozzá!

Címkék: video

Etnográfia, amely még csak nem is olyan „újszerű”

2008.11.23. 23:25 :: Field Castro

Minden kornak, szakmának megvannak az aktuális slágerei. Az elmúlt években az online kutatási módszerek kavarták és kavarják még mindig fel a piackutatás állóvizét, és bár még tart a vihar ebben a kispohár vízben, de már itt is van egy nem igazán „új”, de mostanában felkapott módszer, amellyel meg kell ismerkednie a piackutatóknak és megrendelőiknek: ez pedig az etnográfiai piackutatási módszerek.  

 
A Next Wave egy új piackutató cég, amely a hagyományos kutatások mellett, a fogyasztók természetes környezetében, etongráfiai módszerekkel is végez kutatásokat. A sajtóközleményből megtudható, hogy az új piackutató ügynökség „a magyar piacon „még teljesen újszerű" – vizuális etnográfiára szakosodik”. De nézzük mennyire is teljesen újszerű ez a módszer és mit is jelent az etnográfia.
 
Etnográfia = a viselkedés megfigyelése = résztvevő megfigyelő 
 
Tehát az etnográfia szó nem takar mást, mint azt, hogy a kutató résztvevő megfigyelőként végzi kutatási munkáját. Ha máshonnan nem is, akkor Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. (Balassi Kiadó, Bp, 1995) című könyvéből ismerősnek kell lennie ennek „az újszerű módszernek”, amely a legismertebb és leggyakrabban alkalmazott módszertan a kulturális antropológiában.
 
A módszer „feltalálása” - vagy nevezzük inkább tudományos igényű módszertani leírásnak - Bronislaw Malinowski (1884-1942) kultúrantropológus nevéhez fűződik, aki 1922-ben írta le a megfigyelés szabályait. A lényege az etnográfiának, tehát a résztvevő megfigyelésnek, hogy a kutató „szinte” együtt él a tanulmányozandó közösséggel, személlyel: elkíséri a boltba, a bankba, a közhivatalokba, kedvenc szórakozóhelyére, részt vesz mindennapi életében.
 
Az etnográfiai kutatások előnye a kvantitatív és a laboratóriumi körülmények között végzett kvalitatív kutatásokkal szemben, hogy saját környezetében vizsgálva ismerjük meg a csoport véleményét, „működését” és az egyének döntéseit befolyásoló tényezőket.
 
Mi magunk is mindennap résztvevő megfigyelői vagyunk életünknek, környezetünknek, azonban ez a fajta spontán, köznapi megfigyeléssel szemben a kutatók előre eltervezetten és célirányosan végzik adatgyűjtési feladatukat, amelynek elsődleges célja az ok-okozati kapcsolatok feltérképezése. Raymond Gold 1969-ben írta le a megfigyelő lehetséges pozícióit, amelyben megkülönböztette a strukturált és strukturálatlan megfigyelői szerepeket. Ő négy megfigyelői pozícióról beszél, amelyet egy skálán helyezett el.
 
 
 
A résztvevő megfigyelés során a kutató egészen vagy valamelyik köztes pozícióban elfoglalva helyét, mint résztvevőként megfigyelő és megfigyelőként résztvevő foglal helyet (pl. egy „utcai bandával” tölti egész napját). Az egészen résztvevőként az a veszély leselkedik a kutatóra, hogy teljesen azonosul a megfigyelési csoporttal és ún. bennszülötté válva szem elől téveszti a kutatás célját.
 
A strukturált megfigyelés során a kutató legtöbbször kizárólagos megfigyelőként vagy ritkábban a megfigyelőként résztvevő pozíciójában találhatja magát (pl. egy üzletközpontban figyeli a vásárlást). Legtöbbször ezt a típusú kutatást hívják „nem részt vevő megfigyelésnek”. Ebben az esetben a kutató kívülállóként vizsgálódva semmilyen mértékben nem válik részesévé a megfigyelésnek, nem kerül közvetlen kapcsolatba a vizsgált személlyel, aki sokszor nem is tudja, hogy megfigyelik. Ezen módszernek a legnagyobb veszélye nem a bennszülötté válás, hanem a teljes kimaradás, amely során a kutató nem kap igazi válaszokat a kutatási célban meghatározott kérdésekre.
 
Fontos tudnunk, hogy a különböző megfigyelési szerepek nincsenek teljes elhatárolódva egymástól és egyazon kutatásban is használhatjuk mindkettő végletet. A kutatás első, feltáró szakaszában érdemes részt vevő megfigyelőként végezni a kutató munkát, annak érdekében, hogy átéljük a megfigyeltek mindennapjait, igazán megértsük gondolkodásukat és döntéseik hátterét, míg a második szakaszban a strukturált megfigyelés a javasolt módszer, amely segítségével validálható az első szakaszban végzett megfigyelések eredményei.
 
Azt, hogy ez a módszert még a hazai piacon sem nevezhető újszerűnek misem bizonyítja jobban, hogy a Figyelőnet egyik 2006-os cikkében a BMB Focus vezetője Babocsay Ádám és a GFK Hungária kvalitatív kutatásainak vezetője, Steigervald Krisztián is beszél az etnográfiai módszerekről, amelyről részletesebben a Progresszív Magazinban is olvashattunk Krisztián írásában.
 
Etnográfia, résztvevő megfigyelés, együttélés a fogyasztóval ugyanazt az 1922-ben leírt módszert jelenti. Az, hogy ezt a hazánkban is már régóta, bár ritkán használt módszert egy piackutató cég külön a zászlajára tűzi, egyfajta piaci érettséget mutat. Reméljük, hogy az új piackutató ügynökség vezetői jól ismerik a hazai megbízói kört és igazuk lesz abban, hogy az etnográfiai piackutatási módszereknek nem csak jövője, de akkora jelene is van, hogy egy erre szakosodott cég megél ezen a hazai szűkülő és koncentrálódó piackutatási piacon.
 
És talán, mi megbízók is ki tudunk majd lépni: az 1000 fős személyes, 600 fős telefonos, 6 fókuszcsoportos megrendelések háromszögéből és merjük az új, újszerű és innovatív módszereket beépíteni megrendelői piackutatási eszköztárunkba, gondolok itt az etnográfiai módszerek mellett a szemkamerás kutatásokra, az online adatfelvételekre, a szemiotika használatára. Talán kilépünk elefántcsont tornyunkból és a marketingesekkel közösen nem csak fentről nézzük vásárlóinkat, hanem bemegyünk közéjük és a számok mögött megismerjük az embert is. 
 
Én drukkolok nekik és magunknak is. Hajrá!

 

9 komment

Címkék: jövő piackutatás etnográfia kvalitatív gfk bmb next wave

Az elektronikus kereskedelemről akartam írni, de...

2008.11.21. 12:37 :: Field Castro

A franciaországi Internetes Kereskedők szövetsége (FREVAD) legújabb felmérése szerint  iparáguk 27%-ot növekedett az elmúlt évben és az eladási mutatók elérik a 4,9 milliárd eurót 2008 harmadik negyedévében. Franciaországban a Médiamétrie legújabb jelentése szerint 10 internetező közül minden 7. vásárolt már az interneten, úgyhogy az ottani online kereskedők egyáltalán nem aggódnak.

 

Kíváncsi voltam, hogy vajon Magyarországon van-e ok aggodalomra az online kereskedőknek, ezért gondoltam megkeresem szövetségüket, hogy információhoz jussak. Egy kis google keresés után meg is találtam a hazai SZEK egyesület honlapját (Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért), ahol nagy lelkesen kattintottam a hírek oldalra, ahol az információ hegyek helyett ezt találtam:

 
Meglepődtem, megdöbbentem, nem is akartam hinni a szememnek, ezért gyorsan frissítettem az oldalt néhányszor. De a helyzet nem változott. 2008-at írunk. Szégyen, hogy az online kereskedelem népszerűsítésért létrejött szövetség nem tudja tartalommal megtölteni a hírek oldalát. Mivel ez a helyzet, ezért javaslom, hogy akkor ne legyen a honlapon hírek oldal. Ha pedig van, akkor legyen ott tartalom, mert ez így ciki, égő, gáz, komolytalan.
 
Az még érthető, hogy egy szövetségnek nincs pénze saját piackutatásra (bár tagjai körében végzett kutatáshoz nem kell pénz), azonban az már nehezen magyarázható, hogy akkor miért nem használja a világhálót piackutatási eredmények megkeresésre.
 
0,14 másodperc alatt ezeket találta a google az „online kereskedelem kutatás” szókapcsolatra. Négy releváns és friss információt talált a kereső, amelyből tallózhatna a szövetség saját híroldalára is:
 
Remélem segítettem.

 

Ui.: alapvetően az e-kereskedelem hazai helyzetéről akartam írni, de annyira megdöbbentem a szövetség honlapján, hogy inkább később, egy másik postban írok a Magyarországi helyzetről.

Szólj hozzá!

Címkék: marketing szonda e kereskedelem nrc gemius kutatócentrum

süti beállítások módosítása