Köszi a felhívást =:)

Nekem a blog kb. egyidős a pályakezdésemmel, énblogként indult fw-s tárhelyen 2005 végén. Itt sok egyéb mellett arról is szó volt, hogy mit bénázok össze az első igazi munkahelyemen :))

Az archiválás nehézségei miatt a Blogterre költöztem és ott kezdtem el szakmai témákkal is foglalkozni, kb. 2006 májusától. Mikor kezdtek egyre többen megismerni, úgy gondoltam, ideje elhagyni a magán jellegű beszámolókat és csak szakmai blogot írni. Hamarosan el is költöztem saját domainre, egészen pontosan 2007 augusztusában (átemelve néhány korábbi posztot).

Mindebből talán látszik, hogy leginkább belesodródtam a szakmai blogírásba, különösebb motivációm nem volt, hacsak nem az, hogy átgondoljak bizonyos kérdéseket, amiknek az egyik legjobb módja, ha leírom őket.

A blogot most sem "kötelességből" írom, hanem mert vannak olyan témák, amik érdekelnek, amikkel van kedvem foglalkozni. Az már csak hab a tortán, hogy ez másokat is érdekel és hasznosnak tartják =:) Részben edukációs célzatú is a blog, de nyilván emögött is ott áll, hogy megmondjam a tutit (szebben: önkifejezés).

A folymatosság (heti néhány poszt) és a minőség között választani kellett, hiszen nem a munkám része a blogírás. Az utóbbira voksoltam, és törekszem arra, hogy lehetőleg úgy dolgozzak fel témákat, hogy legyen hozzáadott érték még rendszerező posztok esetén is (amiből azért kevesebb van). A "hírversenybe" sem időm, sem kedvem nincs beszállni, maradok inkább a tanulmány, elemzés jellegű bejegyzéseknél.

A blogírásnak elég sokat köszönhetek, barátokat éppen úgy, ahogyan szakmai elismerést. Olyan emberek is ismernek és gratulálnak, akiktől nem feltétlenül számítanék rá. Rendszeresen kapok állásajánlatokat, melyek egy része kifejezetten a blogra hivatkozva érkezik.

Úgy gondolom, hogy megéri csinálni, de csak addig, amíg szeretem. Kötelességből semmiképp sem, "irigységből" meg végképp nem. =:)

Bocs, hosszú lett, de vérbeli szófosó vagyok.

Nos – ahogy írtad is – én lennék a legfrissebb…
Nekem sem ez az első blogom – közel két éve írok egy én-blog jellegű valamit. Akkor nagy lendülettel vágtam bele, szinte minden nap írtam új bejegyzést, aztán fokozatosan kezdett elfogyni a téma, a lelkesedés és persze az energia is. Ma már annak is örülök, ha hetente egy-két poszttal elő tudok rukkolni.
Bár az a blogom nem igazán érintett komoly témákat, mivel piackutató vagyok, olykor erős késztetést éreztem, hogy szakmai kérdésekről is írjak. Persze ezt mindig elvetettem: annak a blognak a keretei közé ilyesmi nem fért volna be.
Így hát – amellett, hogy az én-blog továbbra is üzemel – létrehoztam az onlime blogot, ahol többnyire az online kutatással mint eszközzel és lehetőséggel, valamint az online kutatáshoz kapcsolódó témákkal foglalkozom.
A blog terveim szerint januárban indul be majd igazán, de akkor is tökéletesen elégedett leszek azzal, ha heti egy-két posztot sikerül írnom.
Egy blognál persze kulcsfontosságú a relatíve gyakori frissítés, de én is inkább kevesebb, ámde tartalmasabb posztra törekszem.

A Piackutatás blog elindítása teljesen tudatos volt részünkről. Mivel a blog – nem titkoltan – céges blog, így nyilvánvalóan üzleti céljaink (is) vannak vele: új ügyfelek, új megbízások szerzése, szakmai reputáció építése, image-formálás meglévő ügyfeleink előtt, a cégnevünk és kutatóink nevének ismertté tétele (elsősorban potenciális vásárlóink előtt), hogy csak a legfontosabbakat említsem. És természetesen a szakma vérkeringésébe is szeretnénk jobban bekapcsolódni az eddigiekhez képest, ami nem könnyű feladat egy kisebb cég számára – egy blog erre nagyszerű lehetőséget kínál! (Ismerek természetesen olyan véleményeket is, hogy a blog – mint platform – nem alkalmas a fenti célok elérésére. Nagyon nem értek ezzel egyet, bár az igaz, hogy nehezen mérhetőek az eredmények – de attól még vannak! Az viszont igaz, hogy ez türelemjáték, nem hónapok, de évek kellenek bizonyos célok érvényesítéséhez.)

Keresőmarketing – SEO – szempontjaink is voltak, kár lenne tagadni. Ezt a célt – a fentiekkel szemben – viszonylag könnyen és gyorsan el lehet érni, de azt hozzá kell tennem, hogy eltöltöttem néhány (sokszor) 10 órát SEO fórumok tanulmányozásával... Végső soron persze a SEO is csak azt a célt szolgálja (ebből a szempontból nézve nem is cél, csak eszköz), hogy többen megtaláljanak minket a keresőkből érkezve, nagyobb ismertség, több konverzió... Egyébként az a tény, hogy üzleti céljaink vannak a bloggal (és ezt nem titkoljuk), tapasztalatom szerint időnként dühöt és ellenszenvet vált ki néhány emberből – itt kimondottan nem a szakmabeli társblogokra, azok szerzőire gondolok, velük jó a kapcsolatunk és az együttműködésből csak profitálhatunk mindannyian, másokról van szó, de ezt inkább hagyjuk... Szerintem egy céges blog esetében az üzleti célok nemcsak lehetségesek, hanem törvényszerűek is. Ha valaki csak úgy blogolgat, rendben van. De miért lenne baj, ha mások üzletépítésre is használni akarják? Fel nem foghatom.

Ezek voltak az induláskori motivációk. Aztán ehhez szép lassan egyebek is társultak. A blog szerkesztése kimondottan kreatív tevékenység, témaválasztás, anyaggyűjtés, képkeresés. Mintha egy újságot szerkesztenék, nagyon élvezem – ez is motivál ma már. Megtanultam a különféle képmanipuláló szoftverek használatát, újabban pedig alapszinten vágni, feliratozni videóanyagokat (nemsokára egy postnál alkalmam lesz ki is próbálni a tudásomat) – mindezzel szegényebb lennék a blog nélkül. Az elmúlt 2 évben arra is rájöttem, hogy a blog – bizonyos mértékben persze – szakmai véleményformálásra is alkalmas, kell ennél nagyobb motiváció bárkinek? Blogolás közben az ember új ismereteket szerez, tágul a látóköre, megismer a sajátjával ellentétes álláspontokat, vitatkozik, kapcsolatokat épít, saját maga is változik... Mindez motiváló erővel bír.

A blogot egyébként 2 éve indítottuk (a blog.hu indulása után alig néhány hónappal), akkor a mienken kívül egyetlen olyan blog sem volt, amely kimondottan piackutatással vagy annak egy területével foglalkozott volna. Tudtam persze, hogy ez nem lesz mindig így, meg is jelentek a követők, bár kicsit később, mint tippeltem. Kezdetben ennek – nem tagadom – nem örültem, de nagyon rövid idő alatt megváltozott a véleményem, ma már nem így gondolom. Megtapasztaltam ugyanis, hogy mindannyian profitálunk ebből a helyzetből, forgalmat generálunk egymás számára, kapcsolatok épülnek... Nem kell tehát félni egymás linkelésétől vagy a „konkurencia” beengedésétől a saját blogba – azt hiszem ebben élen járunk. Egyszerűen a klasszikus „cipőboltos” marketingszabály érvényesül, miszerint ha egy cipőbolt mellé megnyit még 2 másik, akkor nemhogy csökkenne a forgalmuk, hanem növekedni fog! Én ebben hiszek. Üzleti érdekek, célok persze időnként kíméletlenül ütközhetnek (erről a blog olvasók nem feltétlenül tudnak), de ez nem zárja ki a korrekt és jó viszonyt. Összességében még így is kevés szakmai blog van ezen a területen, még több is elférne.

A Piackutatás blog egyébként kevésbé blogszerű, mint ez a blog vagy Robesz blogja. Ennek az oka pedig az, hogy én valójában sokkal szívesebben szerkesztenék egy piackutatással foglalkozó hírportált, ahol hírek, cikkek, tudósítások, interjúk lennének inkább jellemzőek, kevésbé a blogszerű eszmefuttatások. Ez valószínűleg tükröződik is a blogunkban. Mondjuk úgy, hogy ez egy ingyenes és kényelmesen használható platform, ezért van blogunk... Egy hírportál üzemeltetése is megoldható lenne, úgy gondolom, minimálisan havi 1,5-2 millió forintból...úgyhogy marad a blog... Egy olyan blog, amelynek éppen ez adhatja az egyediségét.

(Castro, én a helyedben ezeket a kommenteket kitenném egy – vagy több – önálló postba, ott többen olvasnák, mint itt, a kommentek közt. Ha jönnek még válaszok a felsorolt blogok szerzőitől – nem biztos, hogy mindenki tud erről a postról, én is csak ma reggel láttam – , akár egy kis sorozatot is megérne.)

Kicsit lemaradtam az olvasásban (lehet, hogy túl sok blogot követek?), de azért reagálnék így megkésve is.
A CAWI blog (cawi.blog.hu) indítása számomra egy logikus lépés volt, tulajdonképpen a korábbi szakmai blogom (infotars.blogter.hu) folytatásának is tekinthető, azzal a kiegészítéssel, hogy ez sokkal fókuszáltabb, az online kutatással (mint téma és módszertan) foglalkozik elsősorban.
A legelső blogom indítása mögött még elsősorban a kísérletező kedv állt (ez még annó 2004 februárjára tehető és a korábbi munkahelyem, az ITTK szerverén ment - azóta sajnos nem elérhető).
Szerintem egy blog kiváló eszköz arra, hogy az ember megmutassa a személyiségét, érdeklődési körét, hozzáértését. Egy blog vezetésének következménye, hogy időrendbe szervezi azokat a témákat, amivel az illető foglalkozott, rendszerezi azokat és hozzáférhetővé teszi (ami a bloggernek is igen hasznos). Végül, járulékos hatás a "láthatóság" megnövekedése, az ismeretségi kör kibővülése, a személyes szakmai hálózat megerősödése.
A blogolás amúgy kutatóként is érdekel, publikáltam is a témában (legutóbb a pár napja megjelent NHIT-s "Égen-Földön informatika" c. kötetben). Ezt megelőzően a HVG Blogkönyvében, ami Bőgel Gyuri bejegyzései mellett tanulmányokat is közölt, osztottam meg a gondolataimat. Ebben a kötetben volt egy körkérdés, hogy mit jelent a blog. A válasz szubjektív, de talán érdekes lehet: infotars.blogter.hu/87897/megjelent_a_hvg_blogkonyve_-_tema_a_netidokbe
Végül, néhány napja adtam életem első interjúját, mint blogger - stílusosan egy blognak (az itt is szereplő piackutatás blognak), abban elég sok mindent elmondtam a blogolással való kapcsolatomról, úgyhogy azt nem ismételném el itt: piackutatas.blog.hu/2008/12/08/ember_a_szamok_mogott_pinter_robert

Köszönöm a válaszokat és ahogy kutató kollégám javasolta külön post-ba rakom ki írásotok, hogy minél többen olvashassák.

Kellemes Ünnepeket!