Új fogyasztói szegmentációs modellt dolgozott ki a GfK Hungária Piackutató a Tárki társadalomkutatási intézettel.
A modell lényegében felülírja a marketingesek által használt A-B fogyasztói modelleket, amelyek elsősorban a jövedelemszinteket és a fogyasztói vágyakat veszik alapul a fogyasztásiszokás-modellek alakításakor. Ezzel szemben most azt vizsgálják, hogy a fogyasztói csoportoknak milyen a valós helyzete - ami nem feltétlenül képezi le a jövedelemszintet, de nyilvánvalóan nem függetleníthető attól. Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezetője elmondta, olyan kutatási alapot szerettek volna kidolgozni, amelyre a későbbiekben egy valós fogyasztói szegmentációs modellt lehet kidolgozni, s ami megmutatja a teljes magyar társadalom fogyasztási szokásainak változását.
A jelenleg használt modellek A-tól E-ig (két alcsoporttal) összesen hét réteget különböztetnek meg. Az új alapba nyolc fogyasztói csoport került. A felső két rétegre (amely a társadalom 6 százalékát teszi ki) a változatos és szolgáltatás-központú élelmiszer-fogyasztás jellemző, illetve kiemelkednek a műkincsek gyűjtésében (főleg a Felső klasszik). Meglepő módon az utánuk következő Befutott értelmiségieknél alacsony a műkincs-"fogyasztás" és nem igénylik az egyszerű, könnyen hozzáférhető kultúrát, de a költséges magaskultúra-fogyasztásuk kiemelkedő.
A Hedonista fiatalok ugyan nem tartoznak a legmagasabb jövedelműek közé, de vezetnek a napi fogyasztási cikkek, a ruházati termékek vásárlásában és a könnyen hozzáférhető kultúra fogyasztásában. A Városi alsó-középnél átlagon felüli a lakásminőség és a változatos élelmiszer-fogyasztás, komoly részük van a ruházkodásnál és a könnyű kultúra fogyasztásában. A Szegény nyugdíjas egy területen, az "otthonközpontú" étkezésben vezet. A Szegény munkásrétegre jellemző, hogy megszorításokat kell alkalmaznia az élelmiszer-fogyasztásban is, viszont magas a szolgáltatás-központú (menza, kantin) ételfogyasztásuk. Az Underclassnál hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy ez a réteg az alapvető élelmiszerekre sem tud rendszeresen megfelelő mennyiséget költeni."
2008. 11. 27. 8:53:42
Vélemény:
Nagyon jó látni, hogy hazai kutató cégek összefognak és energiát fektetnek a hazai piac minél jobb megismerésére és szegmentálására. Az ESOMAR által használt státusz ugyanis szinte teljesen alkalmatlan arra, hogy jól leírja a hazai társadalmi viszonyokat és szegmenseket. Amennyiben a két piackutató vállalatnak sikerülne az új szegmentációs modellt "eladni" a hazai ügynökségek, hirdetők, szolgáltatók és ezt most halál komolyan írom: más piackutató vállalatok számára is, akkor lehet, hogy egy új iparági sztenderd születésének vagyunk a szemtanúi. Amennyiben nem tudják "eladni" az új szegmentációt, akkor sajnos hasznos munkájuk lehet, hogy csak egy újabb lap a piackutatás, asztalfiókba dugott nagy könyvében.
