Megjelent egy érdekes cikk egy mobilkutatási konferencia kapcsán a marketresearchworld.net oldalon, amelyben Tim Macer kijelenti, hogy a mobiltelefonos kutatás a jövő adatfelvételi eszköze. A 25 éves szakmai tapasztalattal rendelkező szakember szerint nemcsak, hogy az önkitöltős kutatásoké a jövő, de a mobiltelefonos kutatás azokra a mai problémákra is választ ad, mint reprezentatív minták, válaszadók kitöltési érdeklődésének fenntartása, továbbá az adatfelvételi költségek csökkentése. Macer még abban is hisz, hogy ez a fajta adatfelvétel nemcsak a hagyományos, de az online kutatásoknál is gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb.
Mivel ez egy Mobil Research konferencia beharangozó cikke, természetes, hogy a mobiltelefonos kutatás előnyeit mutatja be nekünk, túl sok tényt nem közölve, hiszen, ha kíváncsiak vagyunk, akkor menjünk el a konferenciára és hallgassuk meg az előadását. A cikkből annyi mégis kiderül, hogy a kutatási szakember itt nem arra gondol, hogy a vezetékes telefonhívások helyett, mostantól a mobilon hívjuk fel a válaszadókat, hanem arra, hogy a mobiltelefonok internetes funkcióját kihasználva, önkitöltős kérdőív formájában kérdezzük le a célcsoportot.
De vajon tényleg indokolt az ilyesfajta hurráoptimizmus, hogy itt a minden kutatási problémát megoldó új adatfelvételi csatorna? És egyáltalán hazánkban milyen lehetőségei vannak a mobiltelefonon keresztüli, önkitöltős kérdőívnek, amely lényegében nem más, mint egy online kutatás annyi különbséggel, hogy míg az egyiket a monitorunk, laptopunk előtt töltjük ki, addig a másiknál az interfész maga a mobiltelefon, de a rendszer motorja akkor is az internet.
Az NHH novemberi havi vezetékes gyorsjelentése szerint a hazai háztartások telefonellátottságának aránya 61,51%, míg a mobiltelefon penetráció a 2005-ös mikrocenzus népességadatai alapján 106,7% százalék volt, amennyiben az NHH novemberi Mobil gyorsjelentésben publikált, az elmúlt három hónapban aktív SIM kártyák számát vesszük figyelembe. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a mobil elérésen alapuló mintavételi módszerrel akár tökéletes mintát is készíthetünk, hiszen míg a vezetékes telefonhívások segítségével mindössze a hazai háztartások 61,5%-át érjük el, addig mobillal a hazai háztartások 99, 9%-a rendelkezik.
Amennyiben csak penetrációs oldalról tekintünk a kutatásokat érintő reprezentativitás biztosításának problémakörére, örülhetnénk is, azonban örömünk csak addig tartana, amíg rá nem jövünk arra, hogy Magyarországon nem léteznek megbízható mobiltelefonos címlisták. Ilyen címlisták nélkül pedig nehéz megbízható mintát venni. Macernek abban igazat lehet adni, hogy a mobilpenetráció nagysága kulcsot adhatna a maximális reprezentativitás biztosítására, azonban az ajtót nem mutatja meg, ugyanis, ahhoz, hogy jó minőségű mintát vehessünk, fontos lenne az is, hogy megfelelő alapsokasági adatbázissal rendelkezzünk. Ez pedig 2009-ben, Magyarországon nem adatott meg.
A kutató cégnek, nincs más lehetősége, mint panelt építeni, a hazai mobilon történő lekérdezések számára. Ez pedig nem olcsó mulatság és nem is old meg minden problémát, hiszen míg a mobiltelefon használata telefonálásra 100%-os, addig egyes felmérések szerint a mobiltelefonnal rendelkező internetezők mintegy 3-5%-a használja mobiltelefonját internetezésre. Ha pedig ez így van, akkor még az optimista verzióban is úgy tűnik, hogy mindössze 5%-os kitöltési aránnyal számolhat biztosan a kutató, hiszen a mobilon keresztüli internetezés arány olyan alacsony, hogy ha más nem is, ez már biztosan elveszi a kedvét a mobiltelefonon történő kutatástól a józan kutatónak. A panelépítés, a várható alacsony válaszadási hajlandóság pedig nemcsak az adatminőséget veszélyezteti, de a kutatás költségeit nagymértékben növeli.
Macer szerint a válaszadók érdeklődésének fenntartásának problémájában is segít a mobiltelefonon keresztüli kutatás. Hogy pontosan mire gondol, azt nem tudjuk meg, azonban az könnyen lehetséges, hogy azokra a kérdőívbe beépíthető vizuális, kérdőívkitöltést segítő lehetőségekre gondol, amely mind a CAPI (laptopos lekérdezés), mind a CAWI (online lekérdezés) kutatásoknál is rendelkezésünkre állhat. A konferencián talán kiderül mire is gondol pontosan.
Magyarországon sajnos még sem a jogi szabályozás, sem a mobiltelefonon keresztüli internetezés nem olyan, hogy gyorsan, egyszerűen és olcsón lehessen ezt az adatfelvételi csatornát alkalmazni a piackutatásoknál, ezért azt gondolom, hogy az elkövetkező években a mobiltelefonon keresztüli kutatás nem válik meghatározóvá sem a hazai, sem a nemzetközi piackutatásokban.
Meglátjuk.
