Ezek a mai gyerekek mondjuk sokszor. Ezek a mai gyerekek mások; látjuk nap, mint nap. Amikor mi voltunk gyerekek, akkor apáink, nagyapáink mondták, hogy ezek a mai gyerekek… De milyenek is tulajdonképpen ezek a mai gyerekek, arról csak nagyon kevés piackutatási eredmény lát napvilágot. Lassan már mindenkinek leesik, hogy ezek a mai gyerekek azok, akik a holnap vásárlói lesznek, de azt csak az NRC 2007 nyarán és a Szonda Ipsos 2008 tavaszán készített kutatásából tudtuk meg, hogy ők nem a holnap, hanem a ma fogyasztói. A kutatásból kiderül, hogy a szülők 71%-a meghallgatja gyermeke véleményét az élelmiszervásárláskor: kicsi fiunk, csodás lányunk nemcsak azt mondja meg, hogy mit, de azt is, hogy melyik márkát tegyük bele fogyasztói kosarunkba.
Egy átlagos 8-14 éves gyermek 3300 forintot tapsol el havonta, tehát a 830 000 gyermek, éves szinten 33 milliárd forintot költ el saját maga „kényeztetésére”. Ez nem olyan nagy összeg, ha a teljes lakossági költést vizsgáljuk, azonban ha a gyerekeknek ajánlott termékek körét vizsgáljuk, akkor már nem is olyan kevés ez a 33 milliárd forint. Angliában már tettek arra kísérletet, hogy az angol gyerekek ne csak egészségtelen termékekre költsék zsebpénzüket, ugyanis az angol döntéshozók kitiltották a gyerekszobából az egészségtelen reklámokat. Nincs chips, csokoládé és áfonyával töltött cukorkareklám, ún. „junk food” hirdetés. Míg Amerikában mozgalom indult azért, hogy az iskolai büfékben ne legyen "junk food", addig Magyarországon a meggyőzéssel próbálkoznak, azzal, hogy a gyerekek megtanulják, "a média és a reklám tudatos befogadását" (!).
Magyarországon egyenlőre nem beszélhetünk a „junk food” reklámok tiltásáról és talán nem is a reklámozás szigorításával érhetnének el igazi hatást a törvényhozók, sokkal inkább azzal, ha az iskolai büfékből száműznék az egészségtelen ételeket, a boltokban pedig meghatároznák, hogy a „junk food” termékek nem a gyermekek, hanem a felnőttek szemmagasságába helyezhetőek csak el (ez igazán utópisztikus). A hirdetések tiltása önmagában semmilyen eredményt nem hoz. Igazi hatást csak egy sokkal nagyobb és átfogóbb, az állam, a média és a civil szféra összefogásával létrejövő "kampánnyal" lehetne elérni, egy olyannal, ahol a cél a teljes társadalom egészséggel, egészséges életmóddal kapcsolatos gondolkodásának megváltoztatása lenne, ahol nemcsak a gyerekek, de szüleik gondolkodására is hatni lehetne. Jó lenne, ha már itt tartanánk, de azt hiszem sok időt kell még várni egy ilyen összefogásra, hosszú távú programra. Amíg nincs ilyen egészséges életmódot támogató program, addig legalább megismerhetjük a két hazai kutató cég jóvoltából a gyerekek gondolkodását, látásmódját, fogyasztási szokásait és médiahasználatát.
Az NRC 2007-ben végzett egy kutatást a 15 évesnél fiatalabbak körében, amely során 2500 gyermeket kérdeztek meg szüleikkel közösen. Az online végzett adatfelvétel csak az internetezők körére tekinthető reprezentatívnak, azonban a kutatás adatai tovább mélyítik a gyermekvilág megismerését.
A két kutatás ugyan más témaköröket vizsgált és más kérdésekre adott választ, de a két kutatócég végkövetkeztetése szinte azonos volt:
Az NRC megfogalmazásában: ”A jövő generációja, a jelen fogyasztói”
A Szonda Ipsos megfogalmazásában: „ A jövő fogyasztói tulajdonképpen a jelen fogyasztói”
Azt nem tudni, hogy a Szonda Ipsos vajon megismétli-e kid.comm kutatását, de azt már tudjuk, hogy az NRC folytatja a VMR.kids-et , hiszen bejelentették, hogy elindult a 2008-as adatfelvétel. Azt gondolom, hogy az ilyen kisebb célcsoportokat mélyebben vizsgáló kutatásokra egyre nagyobb lesz az igény, ezért ezúton gratulálok mindkét kutatócégnek a hiánypótló kutatásukhoz.
A kutatási eredmények forrásai, prezentációhoz, céges elemzésekhez. Használjátok egészséggel.
