Marketingkutatás

Regionalitás a piackutatásban 
Piackutatási konferencia

Időpont: 2009. május 21. (csütörtök)

Helyszín: Hotel Buda Mercure (1013 Budapest, Krisztina körút 41-43.)

Jelentkezés a konferenciára: online jelentkezés

A rendezvény programja itt érhető el: konferencia program

Gunilla Broadbent
President, ESOMAR

Hogyan néz ki Magyarország helyi, régiós és globális szemszögből? Miként hatnak napjaink változásai a régió vállalataira, és azon belül is a piackutatásra? Hogyan garantálható a piackutatás minősége? Hitelesíttethetők-e a kapott adatok? Mit jelent a piackutatásban az audit? Működik-e a reklám, ahol reklama? Hol és miért - vagy miért nem - "jön át" a reklámban az, ami itthon igen? Mire kell ügyelniük a hazai cégeknek, amikor a környező országokban kommunikálnak? Milyen fokú az egyes társadalmakban a munkatársak, a munkáltató, a szolgáltatók, a számlavezető bank, a kedvenc márka iránt érzett bizalom? Milyen esélye és fogadtatása van a globális, a lokális és a regionális tartalmaknak a magyarországi televíziós piacon? Hogyan lett múlttá a közszolgálati kontra gazdasági hálózatfelosztás? Miként próbálja befolyásolni a piaci folyamatokat az állami irányítás? Egy a zászló, egy a tábor? Kelet-Európa "kicsiny" államai könnyedén egységesnek tekinthetők a marketing és a sales promóció oldaláról? Hosszútávon életképes megoldás a "multikultúrát" szem előtt tartó stratégia? Mely országok vannak közel, melyek esnek távol egymástól a kutatási kultúra területén? Miben térnek el, miben azonosak a mérési problémák? Hogyan hat egy interjúszituáció itthon s a határon túl? Hogyan illeszkedhet hatékonyan két, egymással regionálisan együttműködő partner? A konkrét kutatási feladat megoldásán túl, mivel járulhat hozzá megbízója regionális sikerességéhez egy piacvezető piackutató vállalat?

Ezekre, s még sok más kérdésre választ ad a május 21-ei PPT konferencia, amelynek előadói többek között Duránszkai Gábor (TNS), Falus Tamás (HRI), Gulyás János (Szonda Ipsos), dr. Hoffmann Márta (HRI), Jüttner Ádám (TNS), Lakits Péter (Chello Central Europe), dr. Lantos Zoltán (GfK), Müller Kornél (Unilever), Nagy Zoltán (OTP Bank), Sterk Péter (Szonda Ipsos), Szénay Márta (Medián), Varga Noémi (AGB Nielsen), Varga Zoltán (Unicredit Bank Austria), Vörös Csilla (AGB Nielsen), a nemzetközi "hadszíntérről" pedig Gunilla Broadbent, az ESOMAR elnöke. 

Az SPSS oktató videó második részében megismerhetjük az adattáblában található számok címkéinek adattáblában való megjelenítését, átírásának egyszerűségét, a variable names, variable labels és value labels titkait. 

SPSS 16 oktató video 9/2

Jó gyakorlást!

Ki tudja mennyit nőt az internetezők tábora? A piackutatók tudják.

Egy 9 részes oktató videóra bukkantam a méltán népszerű youtube honlapon, amelynek első részében megismerkedhetünk az SPSS 16-os szoftver elindításával, az adatbázis megnyitással, változók és esetek létrehozásával, labelek megírásával, illetve az alapeloszlások elkészítésével. Az SPSS-es szoftverrel ismerkedők részére kötelező végignézni. 

 SPSS oktató video 9/1

Jó tanulást, gyakorlást.

Megjelent egy érdekes cikk egy mobilkutatási konferencia kapcsán a marketresearchworld.net oldalon, amelyben Tim Macer kijelenti, hogy a mobiltelefonos kutatás a jövő adatfelvételi eszköze. A 25 éves szakmai tapasztalattal rendelkező szakember szerint nemcsak, hogy az önkitöltős kutatásoké a jövő, de a mobiltelefonos kutatás azokra a mai problémákra is választ ad, mint reprezentatív minták, válaszadók kitöltési érdeklődésének fenntartása, továbbá az adatfelvételi költségek csökkentése. Macer még abban is hisz, hogy ez a fajta adatfelvétel nemcsak a hagyományos, de az online kutatásoknál is gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb.

Mivel ez egy Mobil Research konferencia beharangozó cikke, természetes, hogy a mobiltelefonos kutatás előnyeit mutatja be nekünk, túl sok tényt nem közölve, hiszen, ha kíváncsiak vagyunk, akkor menjünk el a konferenciára és hallgassuk meg az előadását. A cikkből annyi mégis kiderül, hogy a kutatási szakember itt nem arra gondol, hogy a vezetékes telefonhívások helyett, mostantól a mobilon hívjuk fel a válaszadókat, hanem arra, hogy a mobiltelefonok internetes funkcióját kihasználva, önkitöltős kérdőív formájában kérdezzük le a célcsoportot.

De vajon tényleg indokolt az ilyesfajta hurráoptimizmus, hogy itt a minden kutatási problémát megoldó új adatfelvételi csatorna? És egyáltalán hazánkban milyen lehetőségei vannak a mobiltelefonon keresztüli, önkitöltős kérdőívnek, amely lényegében nem más, mint egy online kutatás annyi különbséggel, hogy míg az egyiket a monitorunk, laptopunk előtt töltjük ki, addig a másiknál az interfész maga a mobiltelefon, de a rendszer motorja akkor is az internet.

Az NHH novemberi havi vezetékes gyorsjelentése szerint a hazai háztartások telefonellátottságának aránya 61,51%, míg a mobiltelefon penetráció a 2005-ös mikrocenzus népességadatai alapján 106,7% százalék volt, amennyiben az NHH novemberi Mobil gyorsjelentésben publikált, az elmúlt három hónapban aktív SIM kártyák számát vesszük figyelembe. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a mobil elérésen alapuló mintavételi módszerrel akár tökéletes mintát is készíthetünk, hiszen míg a vezetékes telefonhívások segítségével mindössze a hazai háztartások 61,5%-át érjük el, addig mobillal a hazai háztartások 99, 9%-a rendelkezik.